A koronavírus-világjárvány miatt számos magánszemély és család fokozottan nehéz helyzetbe került, ami lakhatásuk biztonságát is veszélyezteti. Hogyan változtak a kilakoltatás végrehajtási szabályai a pandémia idejére elrendelt veszélyhelyzet során?
A kilakoltatási moratórium általános szabályai
A kilakoltatási moratóriumot a végrehajtási törvény szabályozza, a célja pedig az, hogy a téli hidegben senki ne kerülhessen az utcára. Kilakoltatáskor az ingatlan birtokba adásánál vagy kiürítésénél rendőri intézkedésre kerül sor. Fontos megjegyezni, hogy csupán egy halasztó hatályú intézményről van szó, tehát a kilakoltatást az adott határidő lejárta után foganatosíthatják.
Téli moratórium
A téli kilakoltatási moratórium magánszemélyekre vonatkozik, és minden évben november 15-től április 30-ig tart, azaz a végrehajtó csak a megjelölt intervallum után kezdeményezheti a lakás kiürítését. Magyarországon 2003 óta létezik ez az időszakos tilalom országos szinten, ám eredetileg a meghatározott moratórium csak december 1-től március 1-ig tartott, amikor is a lakhatásukat elvesztő családokat, magánszemélyeket nem lehetett az utcára tenni.
2017-ben született meg az a törvénymódosítás, amely meghosszabbította a téli tilalmat azzal az indoklással, hogy a lakóingatlanukat elveszítő adósoknak, illetve az önkormányzat jegyzőjének több időt biztosítsanak a lakhatási helyzet megoldására, illetve a hidegebb őszi és tavaszi időszakban se legyenek fedél nélkül az érintettek.
Kiket véd a kilakoltatási moratórium?
Csak azokat a magánszemélyeket védi a kilakoltatási moratórium, akik
- a végrehajtási törvény értelmében vett lakóingatlanban élnek,
- nem számítanak önkényes lakásfoglalóknak és
- nem szabtak ki rájuk korábban rendbírságot.
Koronavírus veszélyhelyzet alatti eltérő intézkedések
Magyarországon a kormány 2020. március 11-én országos veszélyhelyzetet léptetett életbe a koronavírus megjelenése miatt, melynek értelmében felfüggesztették a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat a veszélyhelyzet idejére. Az intézkedés kiterjedt a lakásfoglalókra is.
2020. június 18-án megszűnt ugyan a veszélyhelyzet, de a járványügyi készültség érvényben maradt. 2020 őszén az Országgyűlés megszavazta a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt, 2021 februárjában pedig meghosszabbították a veszélyhelyzetet.
Az alapvető jogok biztosa a belügyminiszterhez és az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a pandémiás viszonyok közt nehéz helyzetbe került családok, magánszemélyek védelmének érdekében a moratóriumot meghosszabbítsák, ami 2021. május 5-én meg is történt. A 229/2021. (V. 5.) rendelet értelmében a bírósági végrehajtási törvény szerint ingatlant kiüríteni, azzal összefüggésben intézkedni, erre irányuló helyszíni eljárási cselekményt végrehajtani csak a vészhelyzet megszűnését követően lehet. A meghosszabbított moratórium köre az általános moratóriumhoz képest már nem csak a lakóingatlanokra és nem csak a magánszemélyekre terjed ki.
Kilakoltatási moratórium: albérlet és bérbeadás
A veszélyhelyzet végéig albérlők esetén sem lehet kilakoltatásokat foganatosítani még akkor sem, ha önkényes lakásfoglalóként vannak jelen az ingatlanban. A kilakoltatási eljárásokat a veszélyhelyzet megszűnése utáni 15. napon lehet újra megkezdeni. Ha ez az időpont november 15. és április 30. közé esik, úgy a határidő az április 30-a utáni 15. napon kezdődik újra.
Meddig szünetelnek a kilakoltatások?
Mivel a veszélyhelyzetet 2021 szeptemberében is meghosszabbították, a koronavírus-törvény 2022. január elsejéig hatályos, vagyis addig mindenképp életben maradnak a kilakoltatásokat tiltó intézkedések. Mivel az általános téli moratórium 2022. április 30-áig érvényben van, addig semmiképp nem kell az érintetteknek az ingatlan kiürítésével számolni, ha esetleg a különleges jogrendet még a tél folyamán feloldják.
Kérdésed van? Fordulj ingatlanszakértőhöz!
Kérdésed van? Fordulj hozzám bizalommal bármilyen ingatlannal kapcsolatos ügy miatt. Keress elérhetőségeimen, vagy kövess be az Instagramon!
