Az ingatlanajándékozás összetett eljárás, amelynél nem lehet megúszni az okiratba foglalást. Milyen szabályok vonatkoznak a lakás ajándékozására? Kell-e adót fizetnünk ajándékozottként, illetve keletkezik-e illetékfizetési kötelezettségünk, ha a szüleink ránk íratják a házukat? Milyen esetekben lehet visszakövetelni az ajándékot?
Az ingatlanajándékozási szerződés
Ajándékozás esetén az ingatlan tulajdonjogának átruházására kerül sor, akárcsak az adásvételnél, de mivel az ügymenet nem foglal magában vételárat, így a folyamat végén az adó- és illetékfizetési kötelezettségek másképpen keletkeznek.
Az ajándékozási szerződésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:
- az ajándékozó és a megajándékozott személyének megjelölését, illetve az ingatlan bejegyzéséhez szükséges kötelező adatokat;
- az esetleges haszonélvezeti jogot;
- a tulajdoni hányadot;
- fennálló illetékmentességet;
- a hatályba lépés időbeli feltételét (pl. halál esetére szóló ajándékozásnál);
- az ajándékozási szándékot;
- az ajándék értékének megállapítását; valamint
- a megajándékozottnak el kell fogadni az ajándékot, mivel a szerződés nem lehet egyoldalú.
Ingatlan tulajdonjogának változását, valamint az ingatlanhoz kötődő vagyoni értékű jog megszerzését, illetve megszüntetését az ingatlanügyi hatóságnál kell bejelenteni, amit a szerződést ellenjegyző ügyvéd vagy közjegyző fog az illetékes földhivatalba benyújtani.
Az ajándékozáshoz nem szükséges a tulajdonostársak hozzájárulása, illetve elővásárlási jog sem állhat fenn számukra.
Az ingatlanajándékozás közjegyzői díja és ügyvédi munkadíja
Az ajándékozási szerződést közjegyző vagy ügyvédi is ellenjegyezheti, amelynek díjai az ügyértéktől függnek. Ezen felül meg kell fizetni még a földhivatali eljárási és a tulajdoni lap illetékdíját is.
Az ingatlanajándékozás hátrányai: ajándékozási illeték és adó
Ha valamilyen oknál fogva nem mentesülünk az illetékfizetési kötelezettség alól, az ingatlanajándékozás költségei közül számunkra valószínűleg az ajándékozási illeték lesz a legnagyobb teher.
Az ingatlanajándékozási illeték mértéke
Oldalági rokonoknak, távoli hozzátartozóknak ajándékozás esetén illetéket kell fizetniük az ingatlan tiszta értéke után. Tehát
- az unokatestvérek,
- a be nem jegyzett élettársak,
- a keresztszülők,
- vagy a nagybácsik, nagynénik, unokaöccsök, unokahúgok
lakóingatlanok esetében 9 %, egyéb ingatlanoknál (pl. garázs, telek) 18 % illetéket kötelesek fizetni. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik semmilyen rokoni, hozzátartozói kapcsolatban sem állnak az ajándékozóval.
Ajándékozás családon belül: illetékmentességi esetek
Ajándékozásra leggyakrabban családon belül kerül sor. Amennyiben az ajándékozott kiskorú, a szülő vagy a törvényes gondviselő hitelesítheti a szerződést, ám a gyermek nem ajándékozhatja tovább az ingatlant, és az érvényes jogszabályoknál fogva a szülők hitelt sem vehetnek fel a kiskorú nevén szereplő tulajdonra.
Egyenesági ajándékozás
Ajándékozás esetén illetékmentességet élveznek az egyenes ági rokonok, vagyis a nagyszülők, szülők, gyermekek, unokák, de ide tartoznak az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatok is.
Ajándékozás testvérek között
2020 nyara óta az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék sem illetékköteles. Testvérek alatt azokat értjük, akiknek legalább az egyik szülője vagy örökbefogadója azonos, tehát a törvény vonatkozik a vér szerinti testvérekre, a féltestvérekre, illetve az örökbefogadáson alapuló testvéri kapcsolatokra is.
Házastársak közötti ajándékozás
A bejegyzett élettársi kapcsolat vagy a házasság létrejötte óta megszerzett ajándék is illetékmentes.
Egyéb gyakori illetékmentességi feltételek ingatlanajándékozás esetén
- Mentes az illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon 4 éven belül lakóházat épít, ahol a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.
- Az alapítvány, egyesület mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, amennyiben a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adót nem kellett fizetnie.
Az ingatlanajándékozás adója
Mivel jövedelem sem az ajándékozott, sem az ajándékozó számára nem keletkezik az ingatlan ajándékozása során, ezért személyi jövedelemadót egyik félnek sem kell fizetnie. Azonban ha a megajándékozott a szerződés keltétől számított 5 éven belül eladja az ingatlant, úgy szja fizetési kötelezettsége keletkezik, melynek mértéke az első évben 15%, a második évben 13,5%, a harmadik évben 9%, a negyedik évben pedig 4,5%, míg adóalapja az eladásból származó bevétel 25 %-át teszi ki.
Halál esetére szóló ingatlanajándékozás
A halál esetére szóló ajándékozás feltétele, hogy a megajándékozott túlélje az ajándékozót, aki így egyben örökhagyó is lesz. Az ilyen típusú ajándékozási szerződésnél az ajándékozottnak a hagyatéki eljárás terheiben nem kell osztozkodnia, viszont az ajándékozó, ha szeretné, még élhet haszonélvezeti jogával a hatálybalépés előtt. Míg a végrendelet egyoldalúan visszavonható, addig a halál esetére szóló ajándékozás módosítására vagy megszüntetésére közös megegyezéssel kerülhet sor.
Az ajándék visszaszerzése
Az ajándékot vissza lehet követelni, ha
- a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartás érdekében az ajándékozónak szüksége van az ingatlanra;
- súlyos jogsértésre került sor, ami alatt többek közt a bántalmazást, becsületsértést értjük; illetve
- az ajándékozó feltétele véglegesen meghiúsult, például ha a megajándékozott a szerződésben foglaltak ellenére nem biztosított tartást az ajándékozó részére.
Maradt még kérdésed? Fordulj az otthonszakértőhöz!
Ha érdekel az ingatlanközvetítés, vagy szükséged van valamelyik ingatlanos szolgáltatásomra, keress bátran elérhetőségeimen, vagy kövess be az Instagramon!
