Mi a különbség a foglaló és az előleg között? Mikor érdemes foglalót adni és mekkora legyen az előleg mértéke? Mi a bevett szokás – el lehet-e térni tőle?
Foglaló
A foglalóról a Ptk. úgy rendelkezik, mint a szerződésszegés egyik nevesített esetéhez, a szerződés meghiúsulásához kapcsolódó önként felvállalható többletszankcióról, más néven szerződést biztosító mellék kötelezettség. Mit jelent ez a gyakorlatban? A foglalót is a vevő fizeti meg az eladónak, nem csak az előleget.
Az adásvételi szerződést kötő felek foglaló megállapításával biztosíthatják egymást arról, hogy komolyak a szándékaik. Fontos, hogy a foglaló ténye és mértéke szerepeljen a szerződésben.Arról sem szabad megfeledkezni, hogya foglaló értéke beleszámít a vételárba (tehát a vevő levonhatja azt a végleges kifizetéskor a fizetendő vételárból az árból).
Mikor jár vissza a foglaló?
Ha végül nem sikerül megegyezésre jutnia a feleknek, azaz valamelyikük eláll a szerződéstől, akkor az a fél, aki miatt meghiúsul az ügylet, a foglaló összegét elveszti.
Amennyiben a vevő lép vissza , akkor le kell mondania a kifizetett foglalóról – ha pedig az eladó dönt úgy, hogy valamilyen oknál fogva eláll a szerződéstől akkor kétszeresen kell megtérítenie a részére megfizetett foglalót.
Meg szokták kérdezni tőlem, hogy valamilyen ingóság működhet-e foglalóként? A válasz az, hogy ez nem igazán jellemző. Ha a foglalót az eladó félnek kellene visszatérítenie, akkor nehezen tud adott tárgyat, ingóságot kétszeresen visszatéríteni. A legegyszerűbb (és leggyakoribb) megoldás az, ha maradunk a pénzben meghatározott foglalónál.
Előleg
Az előleget a vevő fizeti meg az eladónak, az erről való rendelkezés az adásvételi szerződés részét képezi. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az előleg tulajdonképpen csak egy első részlet, amit a vevő kifizet a vételárból.
Visszajár az előleg?
Az előleg a szerződés meghiúsulása esetén mindenképpen visszajár.
Előleg vagy foglaló? Rendelkezések
Az előleg és a foglaló közötti különbség a hozzájuk kapcsolódó szankcióban nyilvánul meg. A két fogalom akkor azonos, ha minden rendben zajlott az adásvétel során, ilyenkor ugyanis a foglaló – mintha csak előleg lenne – beleszámít a vételárba. Ha pedig nincs pontosan meghatározva a szerződésben, hogy az adott összeg foglalónak számít, akkor szintén előlegnek tekintendő.
Ha a szerződés valamilyen külső behatás miatt hiúsul meg (pl. a házat valamilyen természeti katasztrófa sújtja), akkor a foglaló is szankció nélkül visszajár.
Mi történik, ha valaki felmondja az adásvételi szerződést?
A szerződésből való kihátrálás nem olyan egyszerű, mint azt legtöbben elképzelik: azaz a folyamatnak nincs vége azzal, hogy a foglalót az egyik fél elveszti, vagy a másik kétszeresen visszatéríti.
Ha valaki eláll egy szerződéstől, akkor az eset bíróság elé is kerülhet, ahol a bíró utólagosan is kötelezheti az eladót, hogy adja el a vevőnek az ingatlant. A bíróság továbbá a foglaló mértékét is érvénytelenítheti.
Mennyi szokott lenni a foglaló és az előleg?
A Ptk. nem rendelkezik a foglaló mértékéről, azonban a bírósági gyakorlat alapján a foglaló mértéke általában az ingatlan 10%-a. Ettől eltérő összeg is lehet, de a túlzott mértékű foglalót (több mint 20%) a bíróság mérsékelheti.
Foglaló vagy előleg: melyiket válaszd?
Ha megkérdőjelezhetetlenül biztos vagy abban, hogy a házat meg akarod venni (vagy a vevőnek el akarod adni), akkor ragaszkodj a foglalóhoz, hiszen abból nehezebb kihátrálni, szankciós jellege általában elég visszatartó erő.
Ha viszont vevőként még több ház közül is válogatsz, vagy eladóként egyszerre több vevőd van betáblázva a hétre, aki megtekintené az ingatlant, akkor válaszd az előleget, hiszen nincs veszítenivalód.
Kérdésed van? Fordulj hozzám bizalommal bármilyen ingatlannal kapcsolatos ügy miatt. Keress elérhetőségeimen, vagy kövess be az Instagramon!
